Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 76 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2004. február 16.

Február 15-én Gyergyóújfaluban Tamás József segédpüspök megáldott az 1874-ben épített, mára újjáépített orgonát a gyergyói medence településeinek lelkipásztorai jelenlétében. /Bajna György: Orgonaszentelés Újfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./

2004. május 6.

A gyergyóalfalvi RMDSZ máj. 3-án óvást nyújtott be a területi küldöttek tanácsához /TKT/ a TKT azon döntése ellen, amely az Alfalut, Csomafalvát, Újfalut, Marosfőt magában foglaló déli kisrégió megyei tanácsosjelöltjeként Gyergyóújfalu jelöltjét, Melles Elődöt választotta Gyergyóalfalu jelöltjével, Illyés Béla Károllyal szemben. Alfalu mellé felsorakoztak a medence községei is, az óvást aláírta Gyergyóditró, Gyergyószárhegy, Gyergyóremete és Csomafalva RMDSZ szervezete, valamint Garda Dezső parlamenti képviselő. A május 3-i TKT ülésén Dézsi Zoltán TESZ-elnök javaslatára kizárták az ülésről a sajtó képviselőit. A TKT ülésén javasolták Melles Elődnek, Újfalu jelöltjének, az RMDSZ egységének megóvása érdekében vonja vissza jelölését a megyei tanácsosi tisztségről. Melles Előd ezt megtette, így a déli kistérség RMDSZ tanácsosjelöltje Illyés Béla Károly lett Alfaluból. /Gál Éva Emese: Alfalu mellé álltak a községek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

2004. június 8.

Több erdélyi településen is olyan helyi tanács kezdi meg működését, amelynek tagjai teljes egészében az RMDSZ–t képviselik, Szatmár megyében Pusztadarócon ilyen a helyzet. 100%–os helyi tanács alakul emellett a felsőháromszéki Kézdivásárhelyen, a Csík területi Csíkszentgyörgyön, Csíkszentmártonban, Karcfalván, Szépvízen és Gyergyóremetén. Többek között Szovátán, Ditróban, Gyergyóújfaluban a helyi tanácsok 93%–át hasonlóképpen az RMDSZ delegálja. /Pusztadaróc mellett még hat helységben 100%–os az RMDSZ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./

2004. július 26.

Gyergyóremetén az V. falunapok alkalmával júl. 24-én megnyílt Dezső László fotókiállítása, de volt Beatrice és Nagy Feró koncert is. A dísztanácsülésen Kántor István ny. tanárt díszpolgári címmel, Lázár Lajos plébánost Pro Remete-díjjal tüntették ki. A budapesti Székely Kör hét sokgyermekes anyának adott át pénzjutalmat. A 70 esztendeje alakult fúvószenekar ünneplésére a ditrói, a gyergyóújfalvi és a tekerőpataki fúvósok is a nagyközségbe látogattak. Az ünneplések sorából kiemelkedett a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes műsora, majd tánctanítása. /Bajna György: V. Remetei Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./

2004. október 13.

Még októberben népszavazást tartanak autonómiaügyben két gyergyószéki településen – határoztak a helyi önkormányzatok. Korábban a marosszéki Balavásár és Gyulakuta hozott hasonló döntést. Gyergyóújfaluban okt. 24-én, Gyergyószárhegyen pedig okt. 31-én kérdezik meg a lakosságot, hogy mint a község lakója ,,akarja-e Székelyföld mint autonóm területi-közigazgatási egység szerves törvény általi létrehozását és a község ezen területi-közigazgatási egységhez tartozását”. Borsos Géza és Árus Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke és a Gyer­gyószéki Székely Tanács elnöke által jegyzett közlemény szerint további határozatok várhatók a gyergyói medence többi községében. /(Dánél): Népszavazást írtak ki. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

2004. november 9.

A hét végén tartották meg a Dalos pacsirta országos cserkészdalversenyt, melyet idén először Marosszentgyörgyön szervezett meg a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ), amely országszerte százhuszonhat csapatot számlál több mint háromezer taggal. Szamosújváron négy-öt éve tavaszonként rovásírásversenyt rendeznek, Nagyváradon a regös napok keretében népi hagyományokat elevenítenek fel. A gyergyóújfalusiak szerepeltek a legsikeresebben. A cserkésznap keretében kirándulást szerveztek és számháborúztak, emellett játszottak, énekeltek és közösen főztek. Maros megyében jelenleg nyolc cserkészcsapat működik. /Mészely Réka: Nótás kedvű cserkésztoborzó Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

2004. november 10.

Prefektusként is csak az RMDSZ programjában megfogalmazott autonómiatörekvéseket vállalom fel – szögezte le Dézsi Zoltán, a Hargita megye prefektusi jogkörét várhatóan két hónapig ellátó alprefektus. A Székely Nemzeti Tanács korábban szorgalmazta, hogy Hargita, Maros és Kovászna megyében a helyi tanácsok írjanak ki népszavazást annak a kérdésnek a megválaszolására: a lakosság az adott község, illetőleg megye lakosaként „akarja-e a Székelyföld mint autonóm területi közigazgatási egység sarkalatos törvény általi létrehozását” és az adott megye, illetve község „ezen területi közigazgatási egységhez tartozását”. Dézsi szerint ez a referendum csak a vonatkozó jogszabályok módosítása révén lehetséges; ha pedig mandátuma idején a Hargita megyei önkormányzatok mégis elfogadnának határozatot a népszavazás kiírására, a prefektúra jogászaira bízza azok törvényességének a megvizsgálását. Dézsi Zoltán azért vette át Hargita megye prefektusi hatáskörét, mert a tisztséget 2000 óta betöltő Mircea Dusa a kormányzó Szociáldemokrata Párt színeiben szenátori mandátumért indul. Dézsi Zoltán 1996-tól 2000-ig volt Hargita megye prefektusa. Mandátuma lejártát követően 2000 őszéig a megyei tanács alelnöke volt, majd Hargita megye alprefektusává nevezték ki. /Benkő Levente: Dézsi a jogászokra bízza. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./ / Hargita Megye Prefektusi Hivatala a közigazgatási bíróság útján támadja meg, azokat a helyi tanácsi határozatokat, amelyek a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó népszavazás kiírásáról szólnak. Előzőleg felszólították a gyergyóalfalvi, ditrói, gyergyócsomafalvi és gyergyóújfalvi tanácsokat, hogy sürgősen vonják vissza határozataikat, ezek ezt nem tették meg. /Bírósági úton a népszavazás ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2004. december 1.

Gyergyószentmiklóson is határoztak, január 30-án szavaznak az autonómiáról. A városi tanács nov. 30-án egyhangúlag döntött a kiírásról. Gyergyóalfaluban és Gyergyóújfaluban december 19-én szavaznak autonómiakérdésben, Gyergyóditróban döntöttek a kiírásról, ám a népszavazás dátumáról még nem. Gyergyószárhegyen eddig kétszer próbálkoztak a napirendre tűzéssel, de mindeddig csupán elvi jóváhagyás született a kiírás támogatásáról. /Benkő Levente: Megvan a dátum. = Krónika (Kolozsvár), dec. 1./

2004. december 28.

Gyergyószentmiklóson tanácskoztak a gyergyói községek helyi székely tanácsainak elnökei a székelyföldi autonómia kérdésében kiírandó referendumról, községenként elemezve a kialakult helyzetet. Gyergyóújfaluban elsőként hozott a helyi tanács pozitív döntést a referendum kiírásáról, a prefektúra közbelépésére visszavonták a határozatot, de a kérdésre rövidesen visszatérnek. Gyergyóditró és Alfalu tanácsai nem vonták vissza a határozatot a prefektúra felszólítására, de a megyei prefektúra megtámadta döntésüket a közigazgatási bíróságon. Gyergyószentmiklós és Csomafalva tanácsai január 30-ára tűzték ki a népszavazás dátumát, míg Gyergyóremete és Szárhegy tanácsai nem döntöttek a kérdésben, de elvileg támogatják a székely autonómiát, és az erről szóló referendum kiírását. A tanácskozásról az SZNT-elnökök nyilatkozatot is közreadtak, amely szerint a kiírandó népszavazás arról szól, hogy a lakosság akarja-e, hogy a parlament törvényt alkosson az autonóm Székelyföld létrehozásáról, s akarja-e, hogy települése ehhez az autonóm területhez tartozzon, vagy sem? A nyilatkozatban az SZNT-elnökök felkérték az önkormányzatokat, hogy az egységes lépés érdekében január 30-ára szervezzék meg a referendumot, felkérték az MPSZ és RMDSZ helyi szervezeteit, hogy vállaljanak szerepet az autonómia fogalmának tisztázásában és népszerűsítésében a lakosság köreiben. /Gyergyói SZNT és referendum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2005. január 5.

A Hargita megyei prefektúra a bíróságon megtámadta a Gyergyószentmiklós tanácsának határozatát, amely január 30-ra tűzte ki a Székelyföld autonómiájáról szóló helyi népszavazás időpontját. A prefektúra figyelmeztetése nyomán a gyergyóújfalusi és a gyergyócsomafalvi helyi önkormányzat visszavonta a referendummal kapcsolatos döntését, míg a ditrói és a gyergyóalfalusi helyi tanács határozatát a bíróságon támadta meg a kormánybiztosi hivatal. Háromszéken pedig a Kovászna Megyei Prefektúra megnyerte az Illyefalvi Helyi Tanács ellen indított pert, Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírása kapcsán. /Bíróságon megtámadt népszavazás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./ A Dézsi Zoltán vezette Hargita megyei prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon Gyergyószentmiklós helyi tanácsának azt a tavalyi határozatát, amely elrendelte január 30-ára a székelyföldi autonómiáról szóló népszavazás kiírását. A kormányhivatalnak Gyergyószéken ez az ötödik óvása referendumügyben. A gyergyói-medencei Alfaluban, Újfaluban, Ditróban és Csomafalván született helyi tanácsi határozatot az év végén szintén megtámadta a prefektúra. A népszavazásokat kezdeményező gyergyószéki székely tanácsok képviselői úgy döntöttek, hogy nemzetközi fórumokhoz fordulnak jogorvoslatért, jelezte Árus Zsolt, az MPSZ országos alelnöke. /F. R.: Folytatódó autonómiaperek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2005. január 10.

Nyílt levélben fordult a székelyföldi autonómia-népszavazások ügyében Monica Macovei igazságügyi miniszterhez a Gyergyószéki Székely Tanács. Gyergyószentmiklóson, Gyergyóalfaluban, Gyergyújfaluban, Gyergyócsomafalván és Gyergyóditróban az önkormányzatok helyi népszavazás kiírásáról döntöttek, s ezeket a határozatokat a prefektúra a bíróságon támadta meg, áll a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, Árus Zsolt által aláírt levélben. A népszavazásra bocsátott kérdés szigorúan helyi jellegű, és mindenben megfelel a népszavazásról szóló törvény előírásainak. Felkérte a tárcavezetőt: „eddigi elveihez híven hasson oda, hogy a Hargita megyei közigazgatási bíróság szigorúan tartsa be a vonatkozó törvények betűjét és szellemét.” Amennyiben ez nem így fog történni, akkor a Gyergyószéki Székely Tanács nemzetközi szervezetekhez fordul. /Macoveitől kér támogatást a gyergyószéki SZNT. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

2005. január 17.

Több száz plakátot függesztett ki a Gyergyószéki Székely Tanács Gyergyóalfaluban, Csomafalván, Gyergyóditróban, Gyergyószentmiklóson és Újfaluban – vagyis az összes olyan helységben, ahol a népszavazás kiírásáról döntöttek az önkormányzatok. Az SZNT jelképét és a „Népszavazás az autonómiáért – Gyergyó 2005. január 30.” feliratot tartalmazó plakátok között Gyergyószentmiklós főterén feltűnt egy „Együtt az autonómiáért!” mottójú RMDSZ-es választási plakát is, melynek voksolásra biztató feliratát leragasztották a „Január 30-án szavazzon IGENnel!” felhívást tartalmazó papírcsíkkal. /Gergely Edit: Árus Zsolt: félretájékoztat a Mediafax hírügynökség. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2005. február 16.

Gyergyóújfaluban az egyik asszonyt bevitték a szekusok, még az ötvenes években. Az asszony térden állva könyörgött kínzóinak, engedjék haza, otthon három gyermek vár rá éhesen, s a két kicsit, az ikreket még szoptatja. Hazaengedjük, nyugtatta meg a szekus, csak mondjon három nevet, akivel beszélgetett a kollektivizálás ellen. Az egyik név Nagy Máténé Ferenczi Tekla volt. Tekla néni közel három évet ült ezért börtönben. Mélyen vallásos asszony volt, a mindenkin segíteni akarása tette ismertté a nevét. Minden csüggedőhöz volt vigasztaló szava. Rákos betegségében sokat szenvedett. /Ferenczi Magdolna, Marosfő: Tekla néni emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2005. febr. 16./

2005. március 21.

Nagy anyagi károkat okozott a hóolvadás: leginkább az Arad, Fehér, Kolozs, Brassó, Kovászna, Hargita, Hunyad, Maros, Szeben, Dolj, Gorj, Mehedinti, és Valcea megyei háztartásokat sújtotta. Kolozs megyében 2500 hektár földterületet öntött el az ár. Désen 140 háztartást öntött el a víz. Szamosújváron 1500 hektár szántóföldet árasztott el a víz, Kackó községben pedig 250 hektár földterületet lepett el a megduzzadt patak. A vízfolyások több Kolozs megyei utat elárasztottak: továbbra sem lehet közlekedni Dés környékén és Szúnyogszegen. /J. L., K. O.: Erdély-szerte nagy károkat okoz az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az utóbbi évtizedek legnagyobb áradásával küzdöttek a hét végén a Hargita megyei települések. Az Olt és a Maros megáradt, termőföldeket, házakat öntött el. A Maros Gyergyóújfaluban 30, Csomafalván 20 háztáji gazdaságot öntött el, Maroshévízen közel egy kilométeres jégtorlasz képződött a folyón. Gyergyószárhegyen 50 lakásba és közel 1000 pincébe hatolt be a víz, sok esetben talajvízszivárgás következtében. Várhegyen 11 lakásba hatolt be a víz. Galócás és Maroshévíz között a 12-es országúton földcsuszamlás nehezítette a közlekedést. Maroshévízen kiöntött a Maros, 80 hektár termőföldet árasztva el, a város több utcáján is nehezen lehetett közlekedni. Kelemenpatak városrészben 20, Lunkányban szintén 20 háztáji gazdaság szenvedett árvízkárokat. A bajba jutott emberek nem kaptak számottevő segítséget a nehéz pillanatokban. Gyergyremetén 70 ház udvara és kertje, 35 hektár mezőgazdasági terület került víz alá. Csíkszentdomokoson 20 háztáji gazdaság, 35 pince és 30 kút szenvedte meg az áradást. Csíkszentkirályon 8 háztáji gazdaság és 20 hektár legelő szenvedett árvízkárokat, Szentimrén 4 háztáji gazdaságot, 60 hektár legelőt árasztott el a víz. Újszékelynél a Nagyküküllő szintje emelkedett meg. /Kovács Attila: Medrükből kilépett folyók. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./ Hunyad megyében több mint 400 hektárnyi termőföldet és tizenkét falut öntött el a víz. Öt települést teljesen elzárt a külvilágtól és körülbelül 130 gazdaságot érintett az áradás. A legsúlyosabb gondokat Alvácán, Kőrösbányán, Blajeni, Toplica és Demszus településeken jelezték. /Tizenkét falut öntött el. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

2005. július 4.

Az idei Gyergyóújfalvi Napokat az ökörsütés, sportmérkőzések, a táncmulatság és a búcsús szentmise után a 95 éves fúvószenekar ünneplése tette emlékezetessé. Nem keltett csalódást a műkedvelő együttesek bemutatkozása sem. A 300 fúvós muzsikája emlékezetes élmény marad a résztvevőknek. /Bajna György: Gyergyóújfalvi Napok. 95 éves rezesbanda. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./

2005. augusztus 22.

Első alkalommal szerveztek Tekerőpatakon fúvóstalálkozót. A zenekarok a falu négy pontjáról indulva muzsikával is toborozták a hallgatóságot. Kolumbán Imre, Újfalu polgármestere nem feledkezhetett meg Kolumbán István érdemeiről, aki 55 esztendeje tagja a kitűnő fúvószenekarnak, s csaknem fél évszázada vezetője is. Több zenekar is fellépett: a 30 tagú parajdi – egykori Bányász – fúvószenekar, Gyergyóditró fúvószenekara, a Remetei Zenei Egyesület, a gyergyóalfalvi, a csíkmadarasi és a helyi fúvószenekar. /Bajna György: Fúvóstalálkozó Tekerőpatakon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 22./

2005. szeptember 8.

Az udvarhelyszéki árvíz után minden gyergyói településen a magyar egyházak is gyűjtést szerveztek, az önkormányzatok, civil szervezetek sem ülnek tétlen. Gyergyóremetéről egy héten át dolgozott földmunkára alkalmas erőgép Oroszhegyen, az üzemanyagot lakossági hozzájárulás biztosította. A következő héten a gyergyószárhegyiek váltották fel erőgépükkel őket. 200 millió lejt vittek a gyergyóditrói önkormányzat részéről első gyorssegélyként Székelyudvarhelyre. Gyergyóújfalu elsősorban faanyaggal járul hozzá a károk csökkentéséhez. A szállítást helyi vállalkozó vállalta. /Bajna György: Együttérzés ideje. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

2006. február 22.

Gyulafehérváron, Fehér megye központjában egymásután két farsangi rendezvény volt a hét végén. Elsőként a helyi RMDSZ szervezetének farsangi mulatságán vehettek részt az érdeklődők az RMDSZ székházában. A Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium igazgatója, Baróti László-Sándor szerint 1990 után is hűséges maradtak ahhoz a hagyományhoz, hogy a végzős diákok farsangi műsort mutassanak be. Jövő hét végén a gyulafehérvári diákok farsangi előadásukkal messzebbre készülnek: diáktoborzó körút keretében Gyergyóremetén és Gyergyóújfaluban lépnek fel, majd Gyergyószentmiklóson. /Bakó Botond: Gyulafehérvár. Winnetou, a királykisasszony és a boroshordó. Diákszínjátszás és hagyományos RMDSZ farsang. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2006. szeptember 11.

Az ágyai erdőben egy évvel ezelőtt a vadontól sikerült visszaragadni Szent László kápolnáját. Az épület felújításának sziszifuszi munkáját Pántya Elemér plébános vállalta. Szeptember 9-én egyházi és világi méltóságok a kisjenői katolikus parókiáról vonultak ki az ágyai erdőbe. A 14 stáció teljesen felújítva, üvegablakkal védett szentképekkel sorakoznak. A kápolnában elöl a gyergyóújfalusiak által adományozott oltár fölött Szent László lovas képe, jobb oldalon László főherceg fényképe, bal oldalon a kápolnaépítő szüleinek képmása áll. A levert oszlopfőket újraépítették. Megjelent többek között dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Böcskei László általános helynök, Király Árpád marosi főesperes mellett tucatnál több pap és egyházi méltóság. A székely ruhába öltözött gyergyóújfalui énekkar énekelt. /Balta János: Felszentelték Szent László kápolnáját. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

2006. október 25.

1956 után átfogó megtorlási hullám kezdődött Romániában, koncepciós politikai pereket rendeztek. A Magyar Autonóm Tartományban 1956. október 28-a és 1965. december 31-e között a katonai ügyészségi adatok szerint mintegy 1100 személy ellen indítottak bűnvádi vizsgálatot. Ezek közül 826-at állítottak bíróság elé és ítéltek sokévi kényszermunkára. A megtorlás 1958-59-ben tombolt a legvadabbul. Az esetek 46%-ánál a vádiratokban tételesen is szerepel az 1956-os magyar forradalom és szabadságharccal kapcsolatos „ellenforradalmi” megnyilvánulás. Ezek közül egypáran (Szathmári Zoltán marosvásárhelyi, Salamon László gyergyószentmiklósi, Nagy Lakatos János gyimesbükki és Kertész Béla székelyudvarhelyi lakos) részt is vettek a magyarországi eseményekben, mások szervezetten, csoportosan vagy egyénileg „társadalmi rend elleni cselekedetet” követtek el. A bíróság elé állítottak legtöbben marosvásárhelyiek. A más tartománybeliek közül legtöbben – 30-an – brassóiak voltak és a 77 tagú EMISZ-ügyhöz kapcsolódtak. Meglepően sok a politikai megtorlás áldozata 24 faluban: Szárhegyből 15-en, Tekerőpatakról 14-en, Gyergyóújfaluból 12-en, Kozmásról és Galócásról 11-11-en, Csíkcsicsóból, Dedrádból, Erdőfüléből, Kézdiszentlélekről és Köpecről 10-10-en stb. A bíróság elé állított személyek etnikai megoszlása nagyjából megfelel a Magyar Autonóm Tartomány lakossága nemzetiségi összetételének. Nagyon magas a kollektivizálás ellen szavukat emelt meghurcolt személyek száma. A terror első áldozatai lettek előbb az osztályellenségnek tekintett (volt) kulákok, majd más gazdálkodók is. /Dr. Pál-Antal Sándor: ’56 – romániai megtorlások. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

2006. december 28.

Megsokasodnak a téli ünnepek idején a magyarországi rendszámú gépkocsik a székelyföldi utakon. Karácsonyra jöttek haza azok, akik külföldön találták meg boldogulásukat. A visszatérés gondolatával a külföldi munkavállalók többsége nem számolta fel egykori otthonát. „Ha az üres házakat egymás mellé lehetne rakni, négy utcát tennének ki Gyergyóditróban” – mondta Bardocz Ferenc polgármester. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem munkatársai által készített felmérés megdöbbentő adatokat hozott a felszínre. 1992-ben a községben még 6800-an éltek, 2002-re a lakosok száma hatezer alá csökkent. Akkor 298 üres portát számláltak, most az üres házak száma elérte a 380-at. Mindez a község elöregedését és elszegényedését is maga után vonja. A felvázolt kép az egész medencére érvényes. Gyergyószentmiklós lakossága a népszámlálási adatok szerint 1982–1992 között kétezer fővel, 1992–2002 között pedig újabb ezer fővel apadt. Ennek is elsősorban az elvándorlás az oka. Gyergyóújfaluból körülbelül 400-an, Gyergyóalfaluból hozzávetőleg 300-an dolgoznak külföldön. Gyergyóremetére mintegy kétezren tértek haza az ünnepekre. /Jánossy Alíz: Hazatérnek az ünnepekre. Idegenben keresnek pénzt a Székelyföldről elszármazottak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

2007. március 8.

Egyre kevesebb az újszülött, kevesebb az óvodás, s az iskolákban is alig akad olyan évfolyam, amelyen több osztálynyi diák van. 2006-ban 161 gyergyószentmiklósi újszülött látott napvilágot, az elhunytak száma pedig 196. Csomafalván 35 egyévesnél kisebb gyermeket kereszteltek, s 72 helyi lakos távozott az élők sorából. Ditróban 51 a születések száma, ezzel szemben 69 ditrói lakos halt meg. Alfaluban tavaly 37 újszülöttnek igényeltek gyermeksegélyt, 52 személynek halotti bizonyítványt. Újfaluban 29 a születések száma, és 67-en hunytak el. Gyergyószárhegyen 35 gyermekre kértek gyermeksegélyt és 36-an haltak meg. Gyergyóremete a kivétel, ahol 65 gyermek született és 58-an távoztak. /K-T. Gy: Ha nem fogynánk…= Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), márc. 8. – 10. sz. /

2007. május 10.

A történettudomány az első székely falutörvények írásba foglalását az 1581-es esztendőre datálja, bár ezekben említés történik a régebbi szabályozásokról is. Korábbi ismereteink szerint az említett esztendőben Gyergyóújfaluban és Zalánban születtek falutörvények. A legújabb forrásfeltárások szerint 1581-ben Gyergyószentmiklóson is fogalmaztak meg falutörvényt. Garda Dezső történész, képviselő idézett az 1581-ben született falutörvényből. Egy mondat az idézett törvényből: „Mi ki vagyunk Gyergyó székben Szent Miklós falvában lakozandók, nemesek, darabontok és vajda úrnak őnagyságának jobbágyi küzönséggel mind a tellyes falu irattuk emlékezetre ez levelet…” /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Falutörvény a határ rendtartásáról. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 10. – 19. sz. /

2007. május 21.

Harmadik alkalommal szervezték meg a Bárdos Lajos Éneklő Ifjúság fesztivált Gyergyóremetén. Több magyarországi kórus is fellépett, mellettük a csomafalvi Köllő Miklós Általános Iskola kórusa, a gyergyószentmiklósi Vaskertes Iskola énekkara, a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Líceum kórusa, továbbá az gyergyóalfalvi Helikon fúvószenekar, a gyergyócsomafalvi fúvószenekar, a ditrói, a csíkmadarasi fúvósok, a gyergyóújfalvi fúvósok és a vaslábiak is. /Bajna György: Gyergyóremete. III. Bárdos Lajos fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./

2007. augusztus 16.

Száz év telt el a legutóbbi libántelepi kápolnaszentelés óta. 1907-ben a helyi gyár egyik tulajdonosa emeltetett kápolnát, amelyet ünnepélyes keretek között avattak fel. Nemsokára a helyi közösség összefogása eredményeként avatnak új istenházát a közigazgatási szempontból Gyergyóújfaluhoz tartozó, de a zeteváraljai plébános által ellátott telepen. Sokat segítettek az építkezés fő mozgatójának, Barabás Zsolt libántelepi egyházgondnoknak az újfalvi közbirtokosság és az erdőcsoportosulási társaságok is. Az épület elkészült, bútorzatra már nem futotta idén. Ennek ellenére szeptember 16-án a Szentkereszt felmagasztalása ünnepén megtartják a kápolna búcsúját, s akkor költöztetik a két harangot is a templomocska tornyába. /Bajna György: Száz év után új kápolna. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

2007. augusztus 17.

Az épülő Szent István-templom előtti köröndön helyezik majd el Gyergyószentmiklóson azt a mintegy háromméteres Szent István-szobrot, amelyet újfalvi andezitből farag a Ludwig-ösztöndíjas Polgár Botond végzős egyetemi hallgató. A fiatal művész készíti majd el Köllő Miklós műépítész, a templom tervezőjének felkérésére az épülő templom oltárát, a stációkat, a keresztelőmedencét és a szenteltvíztartókat is. A tehetséges Polgár Botond alkotta újra a budapesti Műegyetem homlokzatán látható Senyei Károly négy szobrának egyikét, jövő júniusban diplomázik a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A szerződés értelmében, jövő május 1-jére kell elkészítenie a szobrot. /Bajna György: Szent István-szobor Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./

2007. október 4.

A dévai Szent Ferenc Alapítvány újabb gyermekvédelmi központokat létesített a Gyergyói-medencében. A három évvel ezelőtt alapított gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekotthon mellé tavaly Gyergyóremetén, Csutakfalván, Gyergyóditróban és Orotván létesült napközi otthon a hátrányos helyzetű gyermekek számára, idén pedig Gyergyóújfaluban hoztak létre újabb központot, és a közeljövőben tervezik egy gyergyószentmiklósi kollégium létrehozását is. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány országos szinten 16 bentlakásban és több mint 20 napközi otthonban közel ezer gyermek gondozását vállalta fel, közülük 160 a Gyergyói-medencében él. „Nem akarunk minden szociális problémát megoldani, hanem megmutatni, hogy azok orvosolhatók – fogalmazott Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, az alapítvány létrehozója. – Meggyőződésem, hogy kitartó, szívós munkával minden ember nevelhető, csupán esélyt kell adni a tanulásra, a változásra. ” Az újonnan létesített gyergyóújfalvi napközi otthonban 22 óvodás és kisiskolás korú gyermeket nevel Sólyom Hajnalka pszichológus. Hétvégére majdnem teljesen kiürül a központ, hiszen a bentlakókat szívesen meghívják otthonukba a falubeli pajtások. /Jánossy Alíz: Megoldás helyett esély. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./

2007. december 19.

Tisztújító közgyűlés összehívását kezdeményezte a Gyergyó Területi Küldöttek Tanácsa az RMDSZ több helyi szervezeténél – számolt be Petres Sándor a hét végén, zárt ajtók mögött tartott Területi Küldöttek Tanácsának (TKT) üléséről. „Nem rajtunk múlott a választás sikere” – állapította meg a területi szervezet elnöke az EP-képviselőválasztás kapcsán. Mivel Gyergyói-medencében az EP-választáson az RMDSZ alulmaradt a független jelölttel szemben, Petres Sándor bizalmi szavazást indítványozott önmaga ellen. A TKT túlnyomó többsége bizalmat szavazott az elnöknek, ugyanakkor tisztújítást javasoltak Gyergyóújfaluban és Gyergyócsomafalván, ahol a helyi szervezeteknek még elnökük sincs, Gyergyószentmiklós, Gyergyóditró és Gyergyóalfalu esetében pedig javaslatként hangzott el a tisztújítás lehetősége. „A gyergyói TKT ugyanakkor elutasította az egységes megyei szervezet létrehozását célzó kezdeményezést, mivel ily módon nehézkessé válhat a kapcsolattartás a tagsággal, és a döntéshozatal távolabb kerül a helyi szervezetektől” – összegezte a beszámolót Petres Sándor. /Jánossy Alíz: Tisztújítás a gyergyói RMDSZ-ben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

2008. május 2.

Gyalog, kerékpáron is érkeznek magyarországi zarándokok a csíksomlyói búcsúra. A Mária út elnevezésű program keretében gyalogos és kerékpáros zarándokok indultak útnak április közepén, hogy Erdély több települését bejárva május 10-ére odaérjenek. A csíksomlyói búcsú története 1567 pünkösdjére nyúlik vissza, amikor István gyergyóújfalusi pap hálaadó körmenetet vezetett ide azért, mert a székelyek Hargita Tolvajos-hágójában legyőzték János Zsigmond fejedelem seregét, aki a székelyeket jobbágysorba taszította, és a templomnál lévő felirat szerint hitük elhagyására akarta őket kényszeríteni. Azóta gyarapodik az ide zarándoklók száma. /Mária úton a pünkösdi búcsúra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2008. május 10.

Gyergyóújfalu temploma megérett a restaurálásra. Külső-belső feljavítás mellett visszaállítják az egykori falfestéseket fényképek, emlékezet alapján, mert ezekre rámeszeltek, megnehezítve a restaurátorok munkáját. A javítás lehetőséget adott a régészeti leletek feltárására, melynek eredménye átírja Újfalu eddig ismert, későközépkori történelmét. Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója szerint a jelenlegi templom helyén korábban egy másik istenháza állt, amelynek pusztulását valószínű, hogy földcsuszamlás okozta. A jelenlegi templom 1820–30 között épült, felszentelése az 1850-es években történt. A Tarisznyás Márton Múzeumnak ez az első régészeti munkája, feltárták a régi templom alapzatát és a sírokat. A régészek megtalálták Újfalu első nagyobb, középkori temetőjét is. /Balázs Katalin: „Kiásták” Újfalu történelmét. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998